2012. május 8., kedd

Beszerzési lista, és némi előzetes...


Számos újdonságot vettünk fel az olvasási listára,  de azért nem hanyagoljuk el a régi könyveket sem. Minden új kiadású kötet mellé, hozunk majd egy régit. Betérünk az antikváriumokba, és előhalászunk pár csodát. És hogy mik lesznek ezek? Legyen meglepetés!
Addig is egy kis előzetes, hogy miről fogunk írni mostanában:

Téa Obreht: A tigris asszonya
A belgrádi születésű hamvas-angyalarcú írónő ne tévesszen meg senkit, nem egy frissen felkapott tucatszerzőről van szó ugyanis. A National Book Fundation beválasztotta a harmincöt év alatti írók ötös toplistájába. A könyv egyébként igen elismert, 2011-ben elnyerte a legjelentősebb brit női irodalmi díjat, az Orange Prize-t. Témája fajsúlyos, és elgondolkodtató, a háború pusztításából újraéledő balkáni ország története... rejtély, családi titkok és legendák...


Charles Dickens: London aranykora és más karcolatok
A Dickens regények újra reneszánszukat élik szerte a világon. A Cartaphilus Kiadó által nemrég megjelentetett válogatás az írófejedelem korai, és egyben első sikeres kötetéből, a Sketches by Boz-ból (Boz vázlatai) szemezgette ki a legértékesebb darabokat. Külön érdekes lehet, a könnyedebb - történelmi romantika iránt érdeklődőknek, akik végre megkapják a történelmi hátteret is. Olvashatunk a Newgate börtönről, London aranykoráról, a nyomornegyedekről és a bírósági tárgyalásokról... Kezdő romantikus szerzők részére ajánlott irodalom!


Az első Wharton könyveim. Rajongói szuperlatívuszokban beszélnek róla. Apa című regénye, egy igen vaskos darab, önéletrajzi ihletésű. A búcsú a szerelemtől pedig a legmegosztóbb műve amit valaha írt, ami olyan tabutémákat feszeget, mint az időskori szexualitás. Sorra hajítja sarokba a társadalmilag elfogadott kapcsolatok kliséit... érdekesnek ígérkezik.


Mika Waltari: Szinuhe
A finn regényíró ezúttal a fáraók birodalmába kalauzol el bennünket. Sorai nyomán megelevenedik előttünk majd Théba, Kréta, Babilon... 
Mélység felett van csak magasság, és Waltari ezt nagyon jól tudja. Örökéletű regényét a MOLY-on is tovább éltetik Olvasói. 188 véleménnyel, 91%-os értékeléssel az egészen kivételes és ajánlott történelmi regények közé tartozik.


A magyar Olvasók általában imádják Robert Merlet, a családi könyvespolcon (Jack London mellett) egészen biztosan találunk tőle pár kötetet. Megunhatatlan, letehetetlen, némely írása, mint pld. a Francia história pedig egyenesen grandiózus. Magáról az íróról viszont igen keveset tudunk. Zárkózott ember volt, aki féltékenyen őrizte titkait. Fia Pierre Merle idézi fel nekünk a kivételes pályafutású író életét ebben a nagyszerű könyvben.


Nem ezt tartják a Nobel-díjas író fő művének, de már a témaválasztása is magával ragadó. III. János portugál király nászajándékként egy indiai elefánttal örvendeztette meg az osztrák Miksa főherceget. A állat hosszú, fáradtságos útját követhetjük végi fél Európán át. A könyv azonban mégsem az elefántról szól, hanem a kor szelleméről, és magáról az emberről.


Ismét egy sok vitát és sértődést kiváltó regény. Ámosz Oz az ötvenes évek Izraeljébe, a "romantikus" országépítés hőskorába repít el minket... másként. A mindennapokat élhetjük meg vele, ami cseppet sem volt felemelő és hősies. Szimbolikája azt az elfojtott bűntudatot képezi le, mellyel minden izraelinek szembe kell néznie.


"Erről a különleges képességű és sorsú, népek-nemzetek történelmét formáló-befolyásoló szépasszonyról szól a kiváló francia történész, André Castelot tudományos igényű, ám vérbeli szépíróhoz méltóan érzékletes, már-már mesébe illő fordulatokban, intimitásokban és eddig ismeretlen részletekben bővelkedő monográfiája."


És talán a legnagyobb vállalkozásom ebben a hónapban... tartok is tőle picit, mert megrázó és nagy hatású könyvnek ígérkezik, ami odacsapja a lelket egy időre:

Jefroszinyija Kersznovszkaja: Mennyit ér egy ember?

"Folyjon ki a szeme annak, aki a múltat megtagadja. 
Ha pedig elfelejti - ne lássa többé a napvilágot. 
Emlékezésem ajánlom azoknak, akiknek nem adatot meg, 
hogy maguk beszéljék el a dolgokat."


Végiglapozgattam már a könyvet. A rajzok egészen felkavaróak. 25 év történetét meséli el nekünk a szerző 700 rajzban, és 12 vaskos füzetben. Napi egy füzetnél többet szerintem képtelen leszek elolvasni. Félreértés ne essék, nem a sokkoló stílusa miatt. Kersznovszkaja egészen finoman írja le a legdrámaibb jeleneteket is... Lelkiereje mindenesetre egészen rendkívüli, ahogy a könyv maga is. Várom ezt a csöppet sem kellemes, de annál jelentősebb szellemi utazást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése