2012. július 28., szombat

Egy rossz és egy jó dolog mára...




Halvány gőzöm sincs mi ez a dolog, de hírértékű, hiszen
könyvből készült. És ennek most örülni kell.

Sok könyves közösség elérte a beltenyészeti szintet, és ez alól a MOLY sem kivétel. Ha a véleményedet mondod el 1-1 írásról és kiteszed közszemlére, odáig sem jutnak el az emberek, hogy áthajtsanak rajta, feltétlen be kell írniuk, hogy minek ide... és különben is, de volt már törlés is...
Üdítő és alulmúlhatatlan kivétel ez alól, ha felteszünk egy bugyuta könyvtojást, vagy könyvszobrot, vagy széket, cipőt... akármit... Rekordokat dönt a nézettség, a tetszési index, és mindenki örül, és azt hiszi, hogy ez így rendben van, pedig NINCS.
Akár érdekes is lehetne, ha ismert
lenne a háttér története... Így csak
ülj le és pihenj, mert hétvége van.
(?????????!!!?????)
Ha kacérkodok is a populáris témával próbálok a dizájn mezsgyéjén egyensúlyozni, igyekszek belecsempészni pár történeti hátteret. Könyves berkekben ez az új hullám viszont átcsapott totális bulvár vircsaftba, ahol mindenki hanyatt esik egy könyvpadon, közben a blogposztok, és a gondolatok törlésre kerülnek. No ez a zuhanórepülés. Ahol a tartalom elvész, és a forma válik uralkodóvá. Kinyitom a facebook oldalam és elárasztanak baromsággal.
"Hétvége van, ülj le erre a könyvpadra" , "Jah, hogy ez nem is söröskorsó, hanem füzet" hahaha...
Briliáns!
A vizuális kultúra, és mindenféle hajmeresztő művészet hozzá tartozik ehhez a könyves mizériához, de amikor azt látom, hogy sokszor az esztétikum is erőteljesen megkérdőjelezhető, csak betesszük mert trendi és mert könyv, nem süllyedünk-e lassan de biztosan a béka segge alá? A MOLY karcokban jórészt már alig olvasni valami értelmeset, de annál több a pro tagok ízlését reprezentáló majomparádé.
Pedig szívesebben olvasnék értő, és figyelmes vélemény nyilvánításokat. Sok blogost, vagy Nyári Krisztián nyomán elinduló kutatóhadak tömegét... idézetek hadát...
A tartalomtól megfosztott forma, számomra mindig is üres edény marad, fölösleges ballaszt amit ki kell dobálni. Mennyivel értékesebb lenne, ha ezeknek a képeknek a történetét esetleg el is mondanánk. Jah, hogy azért meg kell dolgozni? Igen, de talán nem izzad bele a feltöltő, ha a neten kicsit utánanéz a dolgoknak. A jelenség fel sem tűnne annyira, ha nem lenne ilyen erőteljes a térhódításuk, és ha a könyöklés nem menne odáig, hogy beszólok olyanoknak, akik viszont maradnának az eredeti témánál, a könyveknél.
Summa-summarum, az új divat nekem nem nyerő!

De ami igen, az a Rukkola.
Egy kedves ismerős ajánlotta figyelmünkbe. Számomra egyértelműen az évtized legkreatívabb könyves kezdeményezése.
Hogy a jövője merre visz?  Majd meglátjuk. Egyenlőre most a jelenről...
Első nekifutásra nagyon zavart a "rukkolok-happolok" szakzsargon, később megszoktam, és én is örjöngtem a tömeggel.

(Aki esetleg nem ismerné a RUKKOLA könyvcserélde szisztémáját, néhány szóban akkor... A dolog arról szól, hogy felteszed ide a számodra már csak porfogónak minősülő köteteket, és beváltod téged érdeklő művekre. Az átadás történhet személyesen, vagy ha távol laktok egymástól postázni kell. A postaköltséget mindig a küldő fél állja. Az oldal adatbázisát a MOLY és a FACEBOOK adja.)

Bevallom minket is elkapott a Rukkola-láz. Végre megtörtént a már régóta esedékes szelekció is, és egyre csak rukkoltunk... A happolás sem váratott magára sokáig. Vágyott köteteket sikerült beszerezni, egy alkalommal pedig olyan ritkaságba botlottunk, amit ha a szemfüles feltöltő bevisz egy antikváriumba, kerek 6000 forint üti helyben a markát.
Találkoztunk, postáztunk és minden flottul ment. Intelligens és kedves olvasókhoz vándoroltak a könyveink. Kellemes otthont találtunk nekik.
De vannak aggodalmaink...
Mert mi lesz ezután?
Ugyanis már nincs igazán mitől megválnunk.
A játékokban nyerhető bónuszpontokról mindig lecsúszunk, korlátozottak is a játéklehetőségek, a feltett könyveink egy részére sajnos nem hiszem hogy lesz valaha érdeklődő...

Legális trükk, ami fenntarthatja az "őrjöngést":
A különböző könyvesboltokban mindig vannak árleszállítási akciók. Számos kiemelt könyv is szerepel a köztük. Ha ezeket megvásároljuk, és felajánljuk a közösség részére mindenki jól jár.
A happoló kap egy vadi új könyvet ingyen és bérmentve. Mi pedig kis befektetéssel 1 kedvezményes árú könyv pontértékéért, 2-3 számunkra fontos, esetleg máshol nem beszerezhetőt kaphatunk. Így mindenki jól jár...

Amit problémának látok:

u Mindenki ujjong, hogy 2000 körüli a taglétszám, akkor én is örültem... egy ideje viszont megtorpant a növekedés.
Sokkal több regisztrációnak kellene lennie ennyi idő alatt ahhoz, hogy a lendület ne veszítsen az erejéből. A rukkolások száma sem feltétlenül hat meg, hiszen valljuk be egyikünk sem a kedvencét fogja piacra dobni.
Végigrágtam magam a több 100 oldalon, kiválaszottam azokat a könyveket amikre fáj a fogam. DE hogy ne forduljon át a dolog érdektelenségbe, az újonnan jövők rukkolásai kéne, hogy felkeltsék a figyelmemet. Számuk viszont egyre csökken, ahogy a rukkolt anyagoké is.
Ha nincs mesterségesen bepörgetve a dolog, akár el is laposodhat a tömeg örjöngése.

u Nincs moderátori jelentés, így ha a csere-bere során valaki etikátlanul viselkedik, nincs hivatalos  lehetőség arra, hogy panasszal fordulhassunk az üzemeltetőhöz. A krakéler pedig folytathatja  áldatlan tevékenységét.

Újságokat ki kell tiltani, ahogy a képregényeket is. Könyvért könyv jár!

u Bár a feltett könyvek minőségéről nyilatkozik a Rukkola, a feltöltők ezt nem igen veszik figyelembe. Ma már minden alkalommal rákérdezek a könyvek állapotára. Szakadt lapok / borítók sérülése... stb... Hogy miért?
Az egyik könyvet úgy rakták fel, hogy 30 lap ki volt belőle szakadva, de jelezték, használhatom a celluxot, ha akarom... Nos nem akartam... Salátát csak a zöldségesnél veszek.

u A becsületkassza mindig méltán reprezentálja 1-1 közösség, de akár ország viszonyát a tisztességhez. Nos a Rukkola szép keresztmetszetet ad nekünk hazánk aktív olvasótársadalmáról.
A helyzet korántsem vidám, sok a Vér Pisti, akik nem győznek harácsolni, a kötelezettségek elől pedig ellépni. Bár a többség itt is korrekt és megbízható, de ahogy Nima posztjában látjuk, akadnak itt is súlyos karakterek. Ezen dicstelen figurák nagyrészt a "Gimme more" nemzedékből valók. Ne lepődjünk így hát meg semmin, velük kapcsolatban. Sokan ingyen akarnak mindent. Ha nincs lehetőség személyes találkozásra, le is lépnek, a postaköltséget nem vállalva. Mi osztottunk szoroztunk és vállaljuk, mert így is pár száz forint befektetéssel jutunk hozzá a könyvekhez. Megéri!

u Nincs lehetőség arra, hogy a felajánlott példányról információt közüljünk. Itt leginkább a kiadás éve a lényeg. Mi ezt mindig facebookon jelezzük. Ez is lehet út, de ha technikailag megoldható, az lenne az igazi!

u Úgy gondolom könnyen lehetne szabályozni néhány problémát. A "vevőnek" továbbra is legyen jogában büntetlenül visszamondani a "vételt", hiszen ha egy rongált példányról van szó, senki se szivesen költené rá az értékes pontokat.
Ha viszont a "feltöltő" egy már happolt könyv esetén áll el az üzlettől, némi pontlevonással illene emlékeztetni arra, hogy nem az óvodában vagyunk. Ezzel csökkenteni lehetne azt az egyre terjedő szokást, hogy a postacím említése esetén nyúlcipőt húz a delikvens.

Jó dolog ez a Rukkola! Remélem fokozzák a toborzási tevékenységet, mert ha nem, akár be is fulladhat a dolog fél éven belül. Viszont tetszik, a reklámanyaga, és hogy megmozgatta az embereket. A sok negatív tapasztalatot számtalan jó ellensúlyoz. Gyártódnak az egyedi könyvjelzők, a kölcsönös tiszteleten alapuló gesztusok. Sorra kerülnek fel a netre a fotók, ahol rögtön emberközelivé válik az egész rendszer. Már csak azokat kéne valahogy karámba terelni akik nem tudnak viselkedni, és minimum megháromszorozni a tagságot a közeljövőben, akkor minden zseniális lenne. Oh, és szívesen látnám ha feltűnnének az egyetemi tankönyvek. No nem a lefűzött jegyzetek. Hanem az épp még értékes, de később elavulónak számító, diákok számára megfizethetetlennek tűnő könyvcsodák.

Ezt a posztot bátran fogadjátok úgy, hogy felhívás a táncra, és bár a Rukkola jövője nagyrészt a managementől függ, az olvasó is sokat tehet azért, hogy fennmaradjon, és Nemzeti Könyvcseréldévé váljon.

1 megjegyzés:

  1. az a helyzet, hogy a szervezők sem állnak a helyzet magaslatán.
    Zenka véletlen többször nyomott ugyanarra a példányra, hogy happolná (eleve hogy lehetséges ilyesmi?), és bár egy könyvről volt szó, háromszoros pontot vett le tőle a rendszer. napok alatt a fülük botját nem mozgatták, hogy visszaadják a pontjait. ja, biztos lefoglalja őket a nagy fejlesztés, Zenka meg elégedjen meg annyival, hogy "annyira tényleg nem jó könyv".
    és ebben a hozzáállásban sajna azt látom, ami a molyon is dívik, nagyjából a teszünk rá, kinek mi a gondja, mert majd mi tudjuk, hogy mi a sorrend.
    nyilván nálam már rányomta a bélyegét a dologra a sok negatív tapasztalat is, de amiket hallok, az sem túl meggyőző. ha így folytatják, nem lesz túl nagy jövőjük.

    egyébként ha mindenki normálisan állna a dologhoz, egy nagyon jó kezdeményezés lenne. még a legelején arra is gondoltam, hogy láttam pár nagyon keresett könyvet a 400 forintos standokon, megérné venni belőlük, és továbbadni, aztán a reakciók meggyőztek, hogy majd mindenki szépen elfárad ilyen állványokhoz, és majd vesznek maguknak, ha nagyon akarnak. akkor nem kell mélt nézni, meg postázgatni.

    lehet, hogy idővel hozzászokom majd ehhez a fajta viselkedéshez, nem tudom, de addig is az a jópár kiemelt könyv elfér még az én polcomon is.;)

    ja, és én letiltanám a törlést, amíg rukkolt vagy happolt példánya van. vállaljon mindenki felelősséget, még ha úgy is érzi, hogy hiba volt regelnie, vagy hasonlók.

    VálaszTörlés