2012. szeptember 2., vasárnap

Heti történelem: A fenekelés története

Ha már ekkora siker A szürke ötven árnyalata, nézzük körül kicsit a fenekelés történetében:


Ókori római források szerint Görögországban a gyermektelen nők elmentek az athéni Iuno (Héra) templomba, hogy az ottani Pán papok kigyógyítsák őket a meddőségből A nők a földre feküdtek, a papok pedig kecskebőrből készült ostorral elverték őket. Arról nem szól a fáma, hogy a gyermekek az ostor hatására jöttek-e a világra.

A rómaiak szintén lenyűgöző tradíciót gyakoroltak, annak érdekében, hogy biztosítsák a leendő menyasszony termékenységét. A pucér fenekű lányt a "sponsor" (egy tekintélyes férfi) térdére fektették, és cintányér-zene kíséretében szíjjal fenekelték el.
Vergilius i.e. 50 körül a Lupercalia ünnepről számol be (február 15.), amikor meztelen férfiak táncoltak az utcákon és a szembe jövő nőket ostorozták.

A egyház a korbácsolás többféle típusát különböztette meg. A "superior" büntetés a hát, míg az "inferior" büntetés a fenék verését jelentette. A tapasztalatok alapján csak az utóbbit javasolták, mert az nem okozott tartós sérülést. A papok gyakran alkalmazták a testi fenyítést, hogy a hívők vezekelhessenek bűneikért. A gyónás után gyakori eljárás volt, hogy a pap virgáccsal verte el a hölgy meztelen fenekét egy erre a célra
készített térdeplőn.

A "Poenitentiae medicamenta et mortificantionis amor" egy hosszú listát tartalmazott a vétkekről és bűnökről, és az "ajánlott" fenyítéseket is megadta. A pápa (I. Adorján, 772-795) betiltotta ezt a gyakorlatot, nem túl nagy sikerrel: kb. ezer évvel később a 18. században egy ötvenéves jezsuita pap bíróság elé került, mert a nála gyónó, húszas éveiben járó, igen csinos apácát, Marie-Catherine Cadiere-t többször is elfenekelte.(Bebizonyosodott a "verés" hatékonysága, mert a hölgy teherbe esett.)

Az a hiedelem, hogy a verés termékennyé teszi a nőket, a 16. században még biztosan élt. Ekkor Franciaország aktuális trónörökösének felesége gyermektelen volt. Úgy döntöttek, hogy a hercegnőt naponta fenekelésben részesítik. A siker nem maradt el, a hercegnő teherbe esett, nyilván azért, mert a fenekelést a trónörökös végezte, saját kezűleg.Abban az időszakban az elfenekelés "divatba jött" a francia udvarban.
A nők gyakran kaptak nyilvánosan a meztelen fenekükre, a pucér alsótest pedig nyilván elősegítette a gyakori gyermekáldást.

Az arisztokrácia legalább annyira élvezte a tenyér csattogását a női fenekén, mint a papság. Medici Katalin például arról is híres volt, hogy imádta nézni, amint egy női feneket elpaskolnak. Egy 1577-ben tartott lakomán arra utasította az udvar legszebb hölgyeit, hogy félmeztelenül szolgálják fel a vacsorát, közben tenyerével hatalmasakat csapott a hölgyek hátsójára.
Ejnye-ejnye Katalin ...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése