2015. június 23., kedd

CHRISTINA BAKER KLINE: Árvák vonata


Az igazán sikeres könyv az, mely képes a különböző társadalmi rétegű, műveltségű, életkorú olvasókra hatást gyakorolni, és mikor ennek a tömegnek az ítélete összeforr, akkor a kiadók biztosak lehetnek benne, hogy eredményes évet fognak zárni. Így járt a HarperCollins Publishers is Christina Baker Kline történelmi alapokon nyugvó családregényével, az Árvák vonatával, mely öt hétig vezette a New York Times sikerlistáját, majd több mint egy éven át le sem került a száz legjobb kötet közül. A másfél millió eladott példány és a huszonöt országban való sikeres megjelenés kétségbevonhatatlan bizonyítéka annak, hogy Kline ötödik regénye az amerikai olvasók elevenébe talált.

A történet váza bájosan sablonos, akár egy délutáni Hallmark Channeles film: lázadó kamasz kontra idős hölgy - zárjuk össze őket egy időre, és meglátjuk mi lesz… Részleteiben is kedvesen megnyerő, bár nem túl eredeti. A hányattatott sorsú, forrongó személyiségű Mollyt könyvlopás vétsége miatt közhasznú munkával bünteti a bíróság, így közel egy hónapig kell házi segítségnyújtásban részesítenie egy helyi előkelő, idős fehér hölgyet. A penobscot indián felmenőkkel bíró lány nehezen éli meg a helyzetet, büntetését egyenesen bérrabszolgaságnak tartja, nem csoda hát, ha a lelkesedés teljes hiányával vág neki kötelezettségének, miközben azt fontolgatja, mégiscsak a fiatalkorúak börtönét kellett volna választania. Ekkor még nem tudja, hogy a Vivian Daily ajtaján való belépésekor élete új fordulatot vesz, és a padlás poros lomjai közötti, látszólag teljesen értelmetlen pakolás sorsfordító erővel bír majd.

2015. február 19., csütörtök

DAVID WOOTTON: Az egek kémlelője - Galileo Galilei élete










„A történelemben a véletlenek különös ajtókat tudnak kinyitni a jövőbe.” – mondja Voltaire, és talán senki esetében sem találóbb ez a mondás, mint épp Galileinél, aki eltüntette a mennyországot az égből, majd elhelyezte a Földet az Univerzumban. A történet szerint a mester szellemi örökségét feldolgozó Vincenzo Viviani halálát követően, rokonai ostoba buzgalommal szabadultak meg a szekrényekben lelt kopottas firkálmányoktól – fel sem ismerve azok értékét –, és eladták a helyi hentesnek csomagolópapírként. A véletlen Giovanni Battista Nelli művelt firenzei férfiú alakjában érkezett, akinek épp aznap felvágottra támadt kedve. Rendelkezett azzal a tudással, hogy azonnal felismerje a reggelire szánt mortadella csomagolásában Galilei felbecsülhetetlen értékű kéziratát. Azon nyomban visszament a henteshez, felvásárolta az összes csomagolópapírt, majd a Viviani házból is elhozta a „haszontalan” papírkötegeket. Ebből a kincsestárból született meg Nelli első Galilei életrajza, és így találtak a dokumentumok menedéket a firenzei levéltárban.

2014. november 13., csütörtök

Kellemes csalódások...

A választásom ezúttal két olyan könyve esett, melyeket alapesetben egy igényes olvasó nem biztos, hogy levesz a polcról. Natsuo Kirino: Joshiniki – A halál Istennőjét mindössze háromszáz forint árulták az újságos standon – így bár mitológiai témaválasztása megragadott, mégis szöget ütött a fejembe, hogy olcsósága feltételezhetően összefüggésben van a tartalom silányságával. Talán a borító grafikája győzött meg végül arról, hogy mégis megvegyem, és egy pillanatig sem bántam meg, azóta is kedves olvasmányélményként tartom számon. Natsuo Kirino igen népszerű írónő, kötete az egyik legrangosabb japán irodalmi díjat is elnyerte, hazánkban viszont kiszorult a vasútállomások és a strandok hírlapárusainak pultjára. Nem tudni, mi okozhatta ezt a lefelé ívelő karriert, hiszen a könyv lendületes, izgalmas, a téma komolyságát tekintve meglepően olvasmányos és közérthető.
A történet Umihebi archaikus szigetére visz minket ahol egy testvérpár: Kamikuu és Namima végzetének beteljesülését kísérhetjük végig. Az egyikük sorsa a tisztelet, a jólét, a másikuké a szenvedés és a halál. 
Natsuo Kirino
Namima belép a pusztulás birodalmába, találkozik Inazami istennővel, az első nővel, a halál úrnőjével, és az elhagyatottságban megélt sorsközösségük különös barátságot eredményez. Az elbeszélés végigvezet minket a japán teremtéstörténet szövevényes viszonyrendszerein, Izanaki-szama és Izanami-szama vérfertőző szerelméből megszületnek a japán szigetek, szenvedélyük és a féltékenységük következtében ezrek pusztulnak el, és számtalan kaland után Kamikuu és Namima küldetése is testet ölt. 
A könyvet rekord idő alatt olvastam ki, minden oldalán történik valami fontos. Nem tulajdonítok neki komoly irodalmi értéket, egyszerűen csak olyan jónak tartom, amit érdemes egyszer (de akár többször is) elolvasni. Ráadásul aki érdeklődik a Japán kultúra iránt, de nem boldogult eddig az ősi történetekkel, azoknak kiváló kezdést jelenthet a Johiniki.

Elinor Glyn: Vak szerelmének borítója merénylet az esztétikum ellen, ráadásul azt hinnék ennek a könyvnek az olvasótábora a plusz hetvenes korosztály. A kötet pályafutása rosszabb, mint a Joshinikié, már azt sem élhette meg, hogy polcra kerüljön, egyenesen a könyvturkálók száz forintos dobozába landolt. A véletlen hozott össze Glynnel, épp a neten kerestem forrásanyagot, amikor találkoztam az írónő egyik portréjával. Elegancia, stílus, szuggesztivitás, ez a három szó jutott azonnal róla eszembe és tudtam, hogy meg akarom ismerni életművét. 
Elinor Glyn
(1864-1943)
Glyn romantikája beváltotta a hozzá fűzött reményeket, épp olyanok, mint a portréja. Nyelvezete választékos és igényes, kifejezésmódja elragadóan „régies”, és amiben messze meghaladja a mai romantika képviselőit: szereplőinél van jellemfejlődés. Persze hiányzik belőle a direkt szexualitás, helyette viszont ott lebeg az elfojtott vágyakozás és a szenvedés szépsége. A Vak szerelem abba az időkbe vezet vissza minket, amikor az engedelmes lányoknak még az apjuk szervezte a házasságot, a szerelmi kapcsolatok pedig leginkább a törvényes frigyen kívül születtek. A műfajban elvárt happy end kötelezettség nála is maradéktalanul teljesül, de főhőseit nem fél alaposan megjáratni a gyötrelmes lelki megpróbáltatásokon.
Glyntől azóta több regényt is olvastam, nem mindegyik éri el azt a szintet, amit a Vak szerelem után köteteitől elvárok, de ódon írásai a frissesség és a tisztaság erejével hatnak a mai, ötven szürke árnyalatban pompázó romantikusnak bélyegzett pornókönyv kínálat után.

Webajánló:

2014. szeptember 17., szerda

2014. Őszi megjelenések: Magyar szerzők

Vámos Miklós: Sánta kutya
Európa Könyvkiadó
Tervezett megjelenés: 2014.10.08

Aki megment egy embert, az megmenti az egész emberiséget, mondták a régiek. Aki megszeret egy asszonyt, az megszereti az egész asszonyiságot, mondom én. Férfitársam, a világ összes nőjébe kapaszkodsz, amikor az anyukádhoz bújsz, s ugyanilyen alapon a világ összes nőjével szerelmeskedsz, amikor azzal a kiválasztottal. Becsüld meg a lehetőséget. Sose feledd, hogy ők szülnek minket, ám amilyen pechesek, általában ők is temetnek el. Jól tesszük, ha komolyan vesszük őket. Ha figyelünk rájuk - nem úgy, ahogyan szoktunk, hanem úgy, ahogyan ők figyelnek ránk, meg a gyerekeinkre.
A Sánta kutya időutazás egy asszonyi sorsban, valamint a huszadik század magyar történelmében, amelyet olyan könnyedén felejtünk el, amilyen nehéz volt átélni. Kevés híján száz év története került ebbe a regénybe, nagy időugrásokkal, és a szándék szerint női szemmel.
Egy asszony élete mindig magában foglalja több férfi életét. Pasas(ok), férj(ek), fiúgyerek(ek). A nők már süldő lány korukban tudják, hogy a látszat ellenére rajtuk múlik minden. Amikor a férfiak egymásnak esnek, vetélkednek, háborúznak, a nőknek akkor is meg kell menteniük a világot. Nem mindig sikerül, hát legalább a családot. Ha az sem megy, a lélek tüzét s a reményt tartják életben, bármi áron.

2014. szeptember 16., kedd

2014. Őszi megjelenések: Szépirodalom

Tan Twan Eng: Az esti ködök kertje
Tarandus Kiadó
Tervezett megjelenés: 2014.10.10

Jün-ling Töoh bírónő frissen diagnosztizált betegsége következtében el fogja veszteni emlékezetét, a beszédformálás és értés képességét, a kommunikáció lehetőségét. Úgy dönt, hogy nyugdíjba vonul, Malajziába utazik, ahol fiatalkorában hosszú időt töltött, és nekilát leírni emlékeit, ameddig még képes rá.
Malajzia japán megszállásának idején a fiatal Jün-ling és nővére fogolytáborba kerültek, ahonnan csak Jün-lingnek sikerült kimenekülnie. A háború végeztével úgy döntött, hogy beváltja testvérének tett ígéretét: épít egy japánkertet. Fel is kereste Aritomót, a japán császár egykori kertészét, hogy megbízza a kert megépítésével, ő azonban nem vállalta. Helyette azt az ajánlatot tette Jün-lingnek, hogy dolgozzon nála tanoncként, tanuljon tőle, hogy aztán majd megépíthesse a saját kertjét.
A történet kibontakozása során egyre több titokra derül fény Aritomo személyével kapcsolatban, s végül nyilvánvalóvá válik, hogy részt vett a háború alatt abban a titkos, Aranyliliom fedőnevű japán küldetésben, amelynek célja a megszállt területekről összerabolt kincsek elrejtése volt. Aritomo sosem beszélt erről senkinek, de titokzatos eltűnése előtt hátrahagyott egy rejtélyes térképet, amely a hozzáértő szemet nyomra vezetheti. Jün-ling úgy dönt, hogy mielőtt meghal, el kell tüntetnie a nyomokat, és újjá kell építenie Aritomo kertjét, amely kezd az enyészeté lenni - mint minden más is a világon, legyen az tárgy, emlék, érzés vagy gondolat.


2014. szeptember 15., hétfő

TÖRTÉNELMI ÉRDEKESSÉGEK: A Lincoln–Kennedy párhuzam

Lincoln 1846-ban lett a kongresszusba választva; Kennedy 1946-ban lett a kongresszusba választva.

Lincolnt 1860-ban választották elnökké; Kennedyt 1960-ban választották elnökké.

Mindkettőjüket a feleségük jelenlétében, pénteken, fejlövéssel ölték meg.

Lincoln elnököt a Ford Színházban lőtték le; Kennedy elnök épp egy Ford által gyártott Lincoln gépkocsiban ült, mikor lelőtték.

Booth egy színházban lőtt, és egy raktárban fogták el; Oswald egy raktárból lőtt, és egy filmszínházban fogták el.

Lincoln elnök merénylője 1839-ben született; Kennedy elnök merénylője 1939-ben született.

Lincoln elnököt A. Johnson alelnök követte a posztján; Kennedy elnököt L. Johnson alelnök követte a posztján.

Lincoln utóda 1808-ban, Kennedy utóda 1908-ban született.

Mindketten egy gyereket vesztettek el elnökségük alatt.

Lincoln titkárát Kennedy-nek hívták; Kennedy titkárát Lincoln-nak hívták.

Mindkét gyilkos teljes neve 15 betűből áll.

Mindkét gyilkost megölték tárgyalás előtt.

Haláluk előtt egy héttel: Lincoln Maryland államban egy Monroe nevű helységben; Kennedy pedig Marilyn Monroe-val volt.

Aki többet szeretne megtudni a szinkronicitás elvéről olvassa el Márkus Dániel: Gondolatok a szinkronicitásról című tanulmányát.

2014. szeptember 14., vasárnap

Kortárs versek

Bártfai Attila Márk:
Oh, hajh!

Keleti-karcsú harcosnak kéne lenni,
varázsolni hosszú, egyenes karddal;
szép asszonyokat okítani dallal,
és a köldökükből egrest kéne enni!

Ó, mennyi adót félre lehetne tenni,
ártatlanokat vádolni haraggal;
s a komisz mandarinfőket kalappal,
a Sárkány trónja elé lehetne vetni!

Délidőben nyugdíjba szabadna menni,
ősöket dajkálni lusta haranggal;
tussal rótt tájon - szorgalmas paraszttal -,
mennyei földbirtokot szabadna venni!

Taoista elixírt kellene szedni,
bölcseknek hódolni hamis arannyal;
kornyikálni sok szerelmes varanggyal,
s halhatatlan életet kellene csenni!

Akkor elmémet fényesre tudnám fenni,
birokra kelnék a jáde szavakkal;
diadalt nyernék dús, örök javakkal,
s a szükségesről végre megtudnám: mennyi.

2014. július 21., hétfő

Dada és szürrealizmus a Magyar Nemzeti Galériában

„Ezennel kijelentem, hogy a Dada szót Tristan Tzara találta fel 1916. február 8-án délután hat órakor (...) s mindnyájunkat elöntött az indokolt lelkesedés. Mindez a Café de la Terasse-ban történt, Zürichben, s egy brióst emeltem bal orrlyukamhoz. Meggyőződésem, hogy ez a szó egyáltalán nem fontos, és hogy kizárólag a hülyék, meg a spanyol professzorok érdeklődnek a dátumok után. Ami bennünket érdekel: a Dada szellem, és mi mind dadák voltunk már, mielőtt a Dada megszületett. Első madonna-képeimet 1886-ban, néhány hónapos koromban festettem, mert szórakoztatott, hogy grafikai alakzatokban pisáljak.” A német származású dadaista Jean Arp így emlékezett a 20. század legjelentősebb avantgárd mozgalmának születéséről, mely örökre megváltoztatta a világ művészetről való gondolkodását.

2014. június 28., szombat

DAVID GLOVER: A talányok bolygója - annak aki igazi modern akciókönyvet keres!

Eredeti cím: The Planet of Puzzles (Math Quest)
Első kiadás: 2011
Illusztrátor: Tim Hutchinson
Műfaj: ifjúsági / gyermek
Fordító: Pataki Andrea
Kiadó: Napraforgó Könyvkiadó
Kiadás ideje: 2014
Oldalszám: 48

A könyvről...
„A talányok bolygója nem átlagos könyv” – jelzi David Glover már az előszóban. Nem lehet össze-vissza lapozgatni, beleolvasgatni, ráadásul a történet is sokféle irányt vehet. Hiányzik belőle a nagy mesékre jellemző archetípusok felvonultatása, az értékek megélése és a mese műfajának varázsereje. Ahogy a szerző maga is megfogalmazza, a könyv az adatok értelmezéséről szól, arról hogy a gyermek magabiztosan tudjon eligazodni a táblázatok, grafikonok, az átlagok és valószínűségek világában. Ebben a tekintetben akár az alsó tagozatos matematika-tanítás gyakorlati foglalkoztató könyveként is tekinthetünk a Napraforgó Kiadó új kiadványára.


2014. május 24., szombat

Erőss Zsoltra emlékezünk…

„ Régebben sokkal közelebb volt az emberekhez a születés, a halál, a közösség együtt élte meg az ilyesmit. Ezek a dolgok mostanra eltávolodtak tőlünk, és olyan, mintha nem is kéne, hogy az életünk része legyen. Tudnunk kell elfogadni, és közelebb engedni magunkhoz az elmúlást, még ha ez a kicsit önző, individualista társadalom úgy is viselkedik, mintha sosem kéne meghalnia. Mintha a vagyonfelhalmozás is arról szólna, hogy sose halok meg. „ 
ERŐSS ZSOLT


Ernest Hemingway a Kilimandzsáró hava című művében írt arról a leopárdról, melyet jégbe fagyva találtak közel a hegy nyugati csúcsához. Senki sem tudja mit kereshetett a fenséges állat olyan magasan. A leopárd talán kíváncsi volt, a tudás vágyának olyan foka égette, mely egyenesen Afrika legmagasabb hegycsúcsának tetejére vezérelte, ahol végül elérte a sors keze.
Erőss Zsoltot gyakran kérdezték, hogy miért érzi szükségét, annak, hogy felmenjen a hegyek legtetejére. A hegymászó egy ilyen beszélgetés alkalmával a Kilimandzsáró titokzatos nagymacskáját hozta fel példaként: Az embert kimondhatatlanul vonzzák azok a helyek, melyen nem tartoznak feltétlenül az életteréhez, ahol néhány pillanatra megérinti a világmindenség, ilyen a magashegyek világa. 

„ A hegymászó egyben különbözik az átlagembertől, mindig vannak céljai. És ha az ember céltudatos, akkor az élet jobb, könnyebb, és tartalmasabb. ” 

Lautrec világa


Henri de Toulouse-Lautrec születésének 150. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum pazar kiállítással tiszteleg a kiváló festő-grafikus előtt. Több mint 200 litográfia, 10 nagyméretű plakát, számos korabeli fénykép és hanganyag kalauzolja el a látogatót a párizsi Montmartre bohém, erotikától fűtött világába. Magyarországon közel 50 éve nem volt ilyen nagyszabású bemutató a művész munkáiból.

2014. április 6., vasárnap

Programajánló: Shirin Neshat a Műcsarnokban

Shirin Neshat, iráni származású New York-i képzőművész alkotásaival először találkozhat a magyar közönség. A Műcsarnokban vetített videóinstallációi alig fél órát vesznek igénybe, mégis egy egész világot tárnak elénk – ahhoz viszont, hogy igazán megértésre találjanak ezek a művek, érdemes megismerni az alkotó élettörténetét.


Shirin Neshat Qazvin-ban, egy rendkívül vallásos kisvárosban nőtt fel Iránban. Szülei felső-középosztálybeli értelmiségiek voltak, hittek a tanulás fontosságában, és 17 évesen az Egyesült Államokba küldték tanulni. Az 1979-es iráni forradalom azonban mindent megváltoztatott: a művészt sokkolta, hogy egyik pillanatról a másikra Khomeini ajatollah irányítása alá került az ország, és megszűnt minden kapcsolata a családjával.

Irán fundamentalista iszlám országgá lett, s a nők olyan szexuális játékszerekké váltak, akiknek egyéni szinten a gyönyörszerzés, társadalmi szinten pedig a szaporodás az egyedüli szerepük. Khomeini ajatollah kitiltotta a nőket a közéletből, 74 korbácsütésben részesült, aki nem viselte a kötelező fátylat. A házasságba lépés korhatárát 18-ról 13-ra csökkentették, a nemi erőszak és a kölcsönös beleegyezés között nem tett különbséget a bíróság. A nőknek tilos volt megszólalniuk a nyilvánosság előtt, mert hangjuk felizgatná a férfiakat; szinte házi őrizetben tartották őket, és csak sürgős esetben hagyhatták el otthonukat. Khomeini rendszerének ideológiai alapjai tehát erőteljes nőgyűlölettel voltak átitatva.

Shirin Neshat életét alapjaiban rengették meg a kortárs iszlám társadalom visszásságai, csak 1990-ben, két évvel Ruholláh Homeini halála után érezte, hogy visszatérése biztonságos. Kétségbeesetten kereste a lehetőséget, hogy újra megtalálja kulturális gyökereit, először képeket készített Allah asszonyai címmel, majd ahogy az alkotó fogalmazta: „A képeim megmozdultak és történetet kezdtek mesélni.”

2014. március 3., hétfő

KAVABATA JASZUNARI: Hóország

Kavabata a könyv megírásának idején
Eredeti cím: 雪国  - Yukiguni
Első kiadás: 1937
Műfaj: szépirodalom
Fordító: Carl Hanser Verlang német nyelvű fordítása alapján Jólesz László
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Sorozat: Világkönyvtár
Kiadás ideje: 1969, 2013 (Trivium Kiadó gondozásában)
Oldalszám: 171
Tartalom: ITT

A könyvről...
Nagy csalódás fogja érni azokat akik az Egy gésa emlékiratain fellelkesedve kezükbe veszik Kavabata Hóországát. A 2013-as kiadás borítója könnyed női olvasmány élményével kecsegtet, de az Olvasó már az első oldalak után rádöbben, hogy a giccsbe hajló külcsín igen súlyos belső tartalmat rejteget. A csalódás gondolata persze csak egy teória, de alátámasztják azok az értékelések, melyek a MOLY oldalán lettek megadva, 5/4 alatt ugyanis csak az illúziót veszett "gésarománcfaló" vagy egy lusta pontozhat.

A Nobel-díjas Kavabata története egy hegyi üdülőparadicsomba vezet bennünket - modern megfogalmazásában amolyan hegyi wellness központ - ahol a turisták kellemes időtöltését a hőforrások és a vérpezsdítő masszázsok mellett - a szexuális szolgáltatásokat is nyújtó gésák teszik édesebbé. A könyv nem tér ki részletesen arra, hogy kik is ezek a hölgyek, de egyértelműen megmutatkozik, hogy korántsem azokról a rendkívüli műveltségű asszonyokról van szó, akiket a japánok hagyományosan gésának tartanak, inkább átmenetet képeznek a gésák és a prostituáltak közt. Némelyikük tud táncolni, hangszeren játszani, esetleg olvasott, de az elvárások korántsem olyan magasak, mint a tradicionális gésa közösségben. Feladatuk a szórakoztatás, kibérelhetők karaoke bulikra, és megfelelő díjazás ellenében a tivornyákra is kaphatók. A régi időket idéző, ám sok mindenre kapható hölgyek előnye viszont, hogy társaságuk jóval megfizethetőbb, mint egy igazi gésáé.

2014. január 20., hétfő

JAMLING TENZING NORGAY: Apám lelkét megérintve

Eredeti cím: Touching my Father’s soul: A Sherpa’s Journey to the Top of Everest
Első kiadás: 2001
Műfaj: életrajz 
Fordító: Varga Csaba
Kiadó: Trivium Kiadó
Kiadás ideje: 2013
Oldalszám: 272

Őszentsége, a Dalai Láma csak ritkán ír előszót könyvekhez. Jamling Tenzing Norgay műve esetén azonban úgy döntött, hogy személyesen vezeti be az olvasót a Himalája legmagasabb hegycsúcsainak árnyékában élő buddhista serpa hegylakók különös világába és spirituális életébe.

A szerző, aki maga is serpa, a hegyi nép azon fiai közé tartozik, akik odahaza és a tengerentúlon is a legkiválóbb oktatásban részesülhettek. Otthon van a himalájai buddhizmus és a korszerű nyugati gondolkodás világában is. Egyedülálló módon, hitelesen mutatja be az expedíciók résztvevőit, a külföldi hegymászókat és kísérőiket, az elszánt, családjukért mindenre képes hegyi embereket.
A könyv azért is különleges, mert Jamling a saját történetét papírra vetve hajt mélységes tiszteletadással fejet édesapja, a legendás Tenzing Norgay előtt, aki 1953. május 29-én Edmund Hillary oldalán először lépett a Mount Everest addig legyőzhetetlen csúcsára. Hillary hős lett, Jamling atyja viszont bekerült a keleti népek istenségei közé. Gyermeke az ő nyomdokaiban haladva vállalkozott az életveszélyes kalandra, hogy a csúcsra felküzdve magát megérthesse, mi vezérelte az apját.

2014. január 2., csütörtök

Több, mint jótékonyság…

Egyszeri felajánlások már korábban is történtek magánszemélyek közreműködésével, de hazánkban az Ekultura.hu Kulturális Alapítvány tevékenysége az első olyan kezdeményezés, mely hosszú távon szeretné a rászorultakat könyvadományokkal ellátni. A könyvek a szerkesztőség, valamint az önkéntes felajánlók példányai. Számos külföldi példa bizonyíték arra, hogy a program működőképes lehet, ilyen például a Sidney-ből induló „Aszfalt Könyvtár” melyet alapítása óta Ausztrália minden nagyvárosában életre hívtak, és működésük során szocio-kulturális mozgalommá fejlesztettek.

2013. december 23., hétfő

HETI TÖRTÉNELEM: Barbie anyja náci katonákat kiszolgáló guminő volt.

Ezt a bejegyzést anyukámnak ajánlom, aki hetente meglepi gyermekeimet egy-egy új Barbie-val... :

"A II. világháború alatt a német vezérkar - a szüzességét 28 éves koráig gondosan őrző Heinrich Himmler irányításával - progresszív megoldást talált a szifilisz terjedésének megakadályozására: mivel a megszállt területek asszonyainak megerőszakolásáról úgysem tudták volna leszoktatni a harcoló alakulatokat, a bróm pedig nehezen hozzáférhető volt, ezért logikusnak tűnt a katonák menetfelszerelését felfújható szexbabákkal kiegészíteni. A prototípus egy árja nő formájú polimerhalmaz volt, amiből rendeltek is pár tucatot - párat ebből lenyúltak a fickós tábornokok, a többi pedig kivétel nélkül megsemmisült a drezdai bombázás során. Talán az egész project feledésbe is merült volna, ha a fennmaradt tervek alapján 1955-ben Németországban nem készítik el ezek alapján Bild Lillit, az első igazán ismert, alig 30 centis szexbabát, amit azzal a szlogennel reklámoztak, hogy "Mindazoknak, akik az igazit nem engedhetik meg maguknak", csak hogy tényleg egyértelművé tegyék, hogy ez mi. Bild Lilli-t később megvette a Mattel, fúrtak-faragtak rajta, fröccsöntöttek bele ezt-azt, stb., majd Amerikában kiadták Barbie néven."